1. Becsukom a szemem és megint rád gondolok, de nem nyitom ki soha, mert tudom, csalódok. A kezemet ismét a szívemre teszem, mindig csak azt súgja: Te kellesz nekem. Egyedül sétálok este az utcán, de nem vagy itt, hogy hozzám bújjál. Úgy érzem magam távol tőled, mint a hideg jégbe zárt lélek. De egyszer csak valami furcsa történt velem, jaj! Csak az, hogy felébredtem. Nélküled! Hirtelen eltűntél, álom volt csupán arra sem volt időm, hogy válaszoljak rá...

2. Ha majd egyszer síromnál állsz, s engem soha többé nem látsz, írd a porba csendesen: Őt valaha szerettem...

3. Arra vár a szívem, ki engem becsapott, ki meleg szívemből kőszívet faragott!

4. Nem írom hogy szeress, nem írom hogy gondolj rám, mert ha szíved nem akarja, úgyis hiába mondanám!!

5. Jobb messze Tőled, s nem hinni Benned! Átlépve minden Érted ejtett könnyet! Meseszép szerelem hamisan ne legyen, legyen inkább messze Tőled, így lesz lassan könnyebb!

6. Te vagy az első, akinek hinni tudtam. Te vagy az első, akinek nem hazudtam. Te vagy az első, kit szívből szeretek. Te vagy az első, kit sosem feledek.